Közjegyzői díjak 2025-ben: a lakáshiteltől a hagyatékig

A közjegyzők közhiteles közokiratokat állítanak ki, amelyek bizonyító ereje olyan erős, hogy az abban foglaltak bírósági eljárás nélkül is végrehajthatók. Milyen feladatokat látnak el a közjegyzők pontosan? Milyen ingatlanokkal kapcsolatos ügyekben lehet dolgunk velük? Nem utolsósorban pedig milyen költségekkel számoljunk, ha igénybe vesszük munkájukat?

A közjegyző feladatai

A közjegyző jogvégzett szakember, aki elsősorban a közhitelességet biztosítja az 1991. évi XLI. törvény szerint. Legfőbb feladata az okiratkészítés, hiteles kiadmány, másolat, kivonat és bizonyítvány kiadása, valamint okiratok, pénz és értékek megőrzése. Nemperes eljárásokat is lebonyolíthatnak, így ők kezelik a hagyatéki és a fizetési meghagyásos eljárásokat, de az élettársi kapcsolatok bejegyzése, illetve azok megszüntetése is hozzájuk tartozik. 

A közjegyzők ingatlanügyek kapcsán segíthetnek adásvételi, bérleti szerződések elkészítésében, kiköltözési vagy egyéb egyoldalú kötelezettségvállalások, például lakáshitel-szerződések okiratba foglalásában. Ingatlannal kapcsolatos hagyatéki eljárások és ajándékozási szerződések esetén is fordulhatunk hozzájuk hitelesített okiratokért.

Mitől függnek a közjegyzői díjak?

A közjegyzők tevékenységét a Magyar Országos Közjegyzői Kamara felügyeli és irányítja az irányadó jogszabályok alapján. A díjazás mértéke ennek megfelelően soha nem lehet megegyezés, hanem jogszabályi rendelkezés állapítja meg a kiszámítási módját.

A közjegyzői díjak a közjegyzői munkadíjból és a költségtérítésből állnak össze. A költségtérítés tovább bontható két elemre, a költségátalányra és a készkiadásokra. A fizetendő díj megállapításához többnyire az ügyértéket veszik alapul, ha ezt nem lehet meghatározni, akkor a tevékenységre fordított idő a mérték. Főszabályként a közjegyzői munkadíj 40%-át kötelezően ki kell fizetni költségátalányként.

Készkiadásokat azokban az esetekben számolnak el, ha a közjegyzői eljárás lefolytatásával kapcsolatban igazoltan merülnek fel költségek. Ide tartoznak az utazási, szállás- vagy étkezési kiadások, a tolmácsolási, fordítói szolgáltatások díjtétele, illetve a fellépő postaköltségek is.

Aktuális díjtáblázat

Két- vagy többoldalú jogügylet esetén az ügyértékhez igazodó munkadíj összege a rendelet 10. § alapján („munkadíj”):

  • 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 5 500 Ft
  • 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 5 500 Ft és a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;
  • 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 6 700 Ft és az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;
  • 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 8 200 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;
  • 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 16 200 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;
  • 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 61 200 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;
  • 10 000 000 Ft feletti, de 200 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 86 200 Ft és a 10 000 000 Ft feletti ügyérték 0,25%-a;
  • 200 000 000 Ft feletti, de 500 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 561 200 Ft és a 200 000 000 Ft feletti rész 0,2%-a;
  • 500 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 1 161 200 Ft és az 500 000 000 Ft feletti ügyérték 0,1%-a; de legfeljebb 1 000 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíjat kell felszámítani.

A közjegyzői díjrendelet által biztosított kedvezmények

Az Igazságügyi Minisztérium 2018-as rendelete által biztosított főbb kedvezmények:

  • Azoknak a 35 év alatti fiataloknak, akik első lakásukat vásárolják, az adásvételi szerződés elkészítéséért járó közjegyzői munkadíj felét kell kifizetniük, amennyiben az egész lakás értéke nem lépi túl az illetéktörvényben megszabott felső határt, azaz a jelenlegi szabályok értelmében a 15 millió forintot.
  • Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződések okiratba foglalásakor az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek a közjegyzői munkadíj háromnegyedét fizetik.
  • Az illetmény a felére csökken, amennyiben az okirat írásra vagy olvasásra képtelen személy számára készül, vagy ha a közjegyző méltányossági alapon, egészségügyi állapotra tekintettel készít végintézkedést vagy meghatalmazást.
  • A lakáscélú nem kamattámogatott jelzáloghitelek esetén az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közokiratba foglalásáért a munkadíj 30%-a számolható fel. Ehhez elektronikusan rendelkeznünk kell az okirat írásbeli tervezetével, hogy azt szerkeszthető formában a közjegyzőnek átadhassuk. Fontos, hogy a szakembernek ne kelljen benne érdemi, tartalmi változtatást végeznie.
  • További kedvezmény, hogy a közjegyzői munkadíj háromnegyedét kell fizetni – feltéve, ha a lakásméret a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerinti méltányolható lakásigényt nem haladja meg – három vagy több kiskorú gyermeket közös háztartásban nevelő házastárs vevők lakóingatlan adásvételére irányuló szerződésének közokiratba foglalása iránti eljárás esetén. Fontos, hogy a feltételek fennállását a szülők és a gyermekek lakcímet igazoló hatósági igazolványával, a szülők házassági és a gyermekek születési anyakönyvi kivonatával, valamint tulajdoni lappal és alaprajzzal kell igazolni.

Csökkentett közjegyzői díjak 

Minden támogatott jelzáloghitel esetében csökken az egyoldalú kötelezettségvállaló okirat elkészítésének díja, például:

  • Új lakás építésére és vásárlására, vagy használt lakás-vásárlására, bővítésre igényelhető lakáscélú támogatás (CSOK Plusz),
  • Otthonteremtési kamattámogatott hitelek,
  • Fiatalok és többgyermekes családok államilag támogatott lakáscélú kölcsöne,
  • A kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közokiratba foglalásáért a közjegyző részére.

A közjegyzői díjak mértéke a hitel összegétől, az okirat kiállítás helyszínétől és időpontjától függnek. A díjtétel alapesetben hitelösszegtől függően 10-19,5 ezer forint közé esik, de hivatali helyszínen kívül lefolytatott eljárásért 50 százalékos felárral számolhatunk. A munkaidőn kívüli, hétvégén, pihenőnapon készített okirat pedig már dupla szorzóval fizetendő. Az emelt díjat a speciális eljárást igénylő fél fizeti, tehát ha a pénzintézet ragaszkodik a bankfiókban levezetett eljáráshoz, a többletköltségek a bankot terhelik.

A hagyatéki eljárás díja

Hagyatéki eljárás lefolytatásakor, amennyiben az eljárás tárgyának értéke meghatározható, az ügyérték szerinti munkadíj fele illeti meg a közjegyzőt. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, a ráfordított idő alapján számolható ki a munkadíj, ami ebben az esetben legfeljebb három órát tehet ki. Ehhez még hozzájön a a 40%-os költségátalány és a készkiadások is.

Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege sávosan alakul:

  • A 10 millió forint feletti, de 200 milliót meg nem haladó ügyérték esetében például 86.200 forint és a 10 millió forint feletti ügyérték 0,25%-a. Egy 11 millió forint összegű hagyatéknál a közjegyzői díjak 44.350 forint munkadíjat, 17.740 forint költségátalányt, azaz 62.090 forintot foglalnak magukba, amihez még hozzáadódnak a készkiadások is.

Ajándékozási szerződés közjegyzői díja

Egy adásvételi vagy ajándékozási szerződés esetében érdemes a járulékos költségekkel is számolnunk. A közjegyző a hivatalos dokumentumok (pl. tulajdoni lap) vizsgálatával elkészíti az ajándékozási okiratot, ami a benne foglaltak értelmében közvetlenül végrehajthatóvá válik. A közjegyzői díjak ebben az esetben az ügyértéktől függnek. Ingatlan ajándékozás esetében a meghatározott összeg magában foglalja a szükséges okiratok (szerződés, földhivatali kérelmek) elkészítését, illetve a földhivatali ügyintézést is.

A blogcikket lektorálta Dr. Keszte Lilla ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.